Mi maradt a magyar múltból?
Második rész: Mecenzéf és Szomolnok.
Szomolnok egykor Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa volt: a 18. század végén több mint hatezer lakossal (amikor Pesten 20 ezren laktak, Esztergomban pedig 5 ezren), prosperáló bányákkal, pénzverdével, forgószínpados (!) színházzal, pazar könyvtárral, később hatalmas dohánygyárral.
Ma alig ezren lakják, és egy isten háta mögötti helynek tűnik, ahonnan este hatkor elmegy az utolsó autóbusz Kassára...
Riportunkból kiderül az is, hogy Szlovákia korábbi köztársasági elnöke, a mecenzéfi születésű Rudolf Schuster gyerekkorában jobban beszélt magyarul, mint szlovákul.
A riportban megszólal: Bodnár Mónika néprajzkutató; Simon Attila történész; Ida néni (mecenzéfi lakos); Matej Smorada (Mecenzéf polgármestere); Köteles László művelődésszervező; Rudolf Schuster ex-államfő; Mária Vasilcová Jägerová (szomolnoki lakos); Pavol Tekel (szomolnoki helytörténész); id. Werner Norbert nyugalmazott bányamérnök.
riport_02_mecenzef_szomolnok
Máte problém s prehrávaním? Nahláste nám chybu v prehrávači.
Szerkesztő és narrátor: Gazdag József; munkatárs: Köteles Szabolcs
Elhangzott a Pátria rádió Rangadó c. műsorában, 2021. június 21-én
Egy letűnt világ nyomában, 1. rész: Stósz és Stószfürdő
Egy letűnt világ nyomában, 2. rész: Mecenzéf és Szomolnok
Egy letűnt világ nyomában, 3. rész: Eperjes és környéke
Egy letűnt világ nyomában, 4. rész: Lőcse és Késmárk
