Hogyan (nem) számolt be Csernobilról a korabeli sajtó

Hogyan (nem) számolt be Csernobilról a korabeli sajtó

Harmincöt éve annak, hogy 1986 április 26-án felrobbant a csernobili atomreaktor egyik blokkja. A Szovjetunió eleinte megpróbálta eltitkolni a nukleáris katasztrófát, a csehszlovák és a magyar sajtó is csak napokkal később kezdte adagolni a híreket, elhallgatva a katasztrófa valódi mértékét és a veszélyeket.

Moszkvai utasításra az Új Szó és a Népszabadság is külföldi hisztériakeltést és ellenséges nyugati propagandakampányt emlegetett – miközben egyes országokban már nem engedték utcára a gyerekeket, és jódtablettákat osztogattak.

De mi is történt pontosan Csernobilban, és hogyan (nem) számolt be a nukleáris katasztrófáról a Moszkva-barát sajtó?

Gazdag József összeállítása.

2021_0426_csernobil_kronika


Elhangzott a Pátria rádió Rangadó című műsorában, 2021. április 26-án. Kapcsolódó műsoraink:

Csernobil: a rádiós, aki bemondta a hírt
Beszélgetés Bedő Iván újságíróval a kádári tájékoztatáspolitika hazugságairól és az HBO Csernobil-sorozatáról.

Csernobil utóhatásai: nem hasad tovább?

Beszélgetés Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi aktivistájával.

Csernobil és a titkosszolgálati játszmák
Beszélgetés Cseh Gergő Bendegúz történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgatójával a nyolcvanas évekbeli hidegháborús helyzetről, a korabeli állambiztonsági jelentésekről, a KGB csernobili szerepéről és a nukleáris katasztrófa magyarországi következményeiről.

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima (részletek)



csernobil_sajto_2.jpg

csernobil_sajto_3.jpg