A dőrejárás a farsangi szokások egyik, maszkos-alakoskodó adománygyűjtéssel egybekötött regionális variánsa. A huszadikszázad . elején még szinte mindegyik felső-csallóközi településen gyakorolták, majd fokozatosan visszaszorult. Napjainkban főleg Tejfaluban és szűkebb környékén (Bacsfa, Csölösztő, Doborgaz, Felbár, Éberhard, Gomba, Gútor, Olgya, Vajka stb.) él, nagyobbrészt felújított formájában. Tejfalun megszakítás nélkül napjainkig fennmaradt ez a hagyomány. A dőrejárásra évszázadokon keresztül húshagyókedden került sor, éjfélkor kezdődött a húsvétot megelőző böjti időszak a nagybőgő temetésével. A huszadik század kezdetén átették farsangvasárnapra, majd a legújabb korban farsangszombaton rendezik meg.
Az egész felvonulás egy tréfás lakodalmi menetet jelenít meg mind a mai napig. Ezt a bolondozó játékot még napjainkban is kizárólag a férfiak járják, a felvonulás női szerepeit is beöltözött legények alakítják. A fölvonulók házról házra haladnak, ahol étellel - főleg farsangi fánkkal - és itallal kínálják meg őket, ők meg táncolnak, bolondoznak. Az utcán is mókájukkal szórakoztatják a bámészkodókat. A fölvonulás után az adományokból - tojás, szalonna, kolbász, bor, pálinka stb. - mulatságot rendeztek.
A Somorja melletti Tejfalun bizonyos kutatások szerint legalább száznegyven éve megszakítások nélkül ápolják ezt a szórakoztató, vidám népszokást. Az idén is jártak a dőrék Tejfalun, úgy mint pontosan húsz esztendeje is, 1997 február 15 - én, amikor etnográfus munkatársunk Méry Margit nem volt rest, és mikrofonostul, magnóstul beállt a tejfalui dőrék közé. Ennek eredményeként készült a hangfelvétel, amelyet farsang vasárnapján, 2017.február 26 - án ismételtünk meg a Tékában.
1_ "Menyasszony a násznép" gyűrűjében
2_Indul a menet
3_A gonosz drótos - azt is összedrótozza, amit nem kell
(foto: somorja.sk)
